Hajhullás és a stressz, avagy a hajvesztés lelki okai

Sok vizsgálat mutatott már rá, hogy a hajhullás kialakulásában jelentős szerep tulajdonítható korunk népbetegségének, a stressznek. A hajhullásnak három fő típusát különíthetjük el, melyek az intenzív stressz hatás miatt következhetnek be:

Telogén effluvium

Bármiféle fizikális stressz éri szervezetünket, – legyen szó műtétről, autóbalesetről, egy komolyabb betegségről, influenzáról, magas lázról- előfordulhat ideiglenes hajhullás. Fizikai vagy lelki sokk hatására akár a hajszálak 70%-a is kihullhat alig pár hónap alatt!

A hajnak tulajdonképpen egy előre beprogramozott életciklusa van, melynek három fázisa ismert: a növekedési fázis, a nyugalmi fázis és a kihullási fázis. Egy hirtelen fizikális stressz sokkolóan hathat a hajnak erre a természetes ciklusára és felgyorsíthatja azt, ami azt jelenti, hogy a normálisnál egyszerre több haj kerülhet a harmadik, azaz a kihullási fázisba. Az ebből az okból származó hajhullás általában a traumát követő harmadik illetve hatodik hónap közötti időszakban kezd egyre feltűnőbbé válni.

A telogén effluvium esetében tehát az immunrendszert érintő valamely káros behatás következtében jelenhet meg a hajhullás tünete. A jó hír, hogy a szervezet felépülését követően a haj ismét növekedésbe kezd.

Trichotillomania – avagy a kényszeres hajtépés

Kényszeres hajtépésA lelki betegségek egyik ritka, de létező megnyilvánulása lehet, hogy az egyén erős kényszert érez arra, hogy a saját haját tépkedje. A betegség latin megnevezése trichotillomania, amely már 17 éves kor előtt megjelenhet és előfordulása négyszer gyakoribb nők esetében, mint férfiaknál.

A haj állandó, kényszeres tépkedése súlyos esetben foltokban megjelenő kopaszodáshoz vezet, habár a haj teljesen egészséges. Ez tehát egyfajta pszichés betegség, melyet általában antidepresszáns gyógyszerekkel illetve pszichoterápiai kezelésekkel gyógyítanak.

Alopecia areata

Alopecia areataAz alopecia areata a bőr egyfajta autoimmunbetegsége, amely a haj illetve a testen található egyéb szőrzet intenzív ritkulásában nyilvánul meg. A hajhagymákat a beteg saját immunrendszere támadja meg, amely a haj növekedési állapotának feltartóztatásával jár.

A betegség a fejbőrön megjelenő egy vagy több apró kopasz foltocskákkal kezdődik, amely súlyosabb formában teljes kopaszsághoz is vezethet. Az alopecia areata autoimmun betegségben szenvedők megközelítőleg a világ népességének 2 százalékát teszik ki.

Fontos megjegyezni, hogy a hajhagymák továbbra is életben maradnak és bármikor képesek a haj normális termelésére, amint megkapják a szervezettől a szükséges jelzéseket. Nagyon sok esetben a haj bármiféle kezelés nélkül növekedésnek indul, de ehhez lehet, hogy évekre is szükség lehet.